Mi a gépi porlasztók (továbbiakban inhalátorok) segítségével történő inhalálással foglalkozunk.

Az inhaláció során az a cél, hogy a készülék által elporlasztott folyadék (az aeroszol) a légutakba bekerüljön, és ott a kicsapódás (deponálódás) után a kívánt hatást kifejtse.

A helyes inhalációs technika előtt néhány szó az aeroszol tulajdonságairól:

Az aeroszol levegővel keveredett, 0,001-100 mikrométer átmérőjű részecskékből áll. Az inhalátorok általában 0,1-10 mikrométer átmérőjű szemcséket állítanak elő.

A 8 mikrométernél nagyobbak a garatban, az 5 és 8 mikrométer közöttiek főleg a nagylégutakban csapódnak le. A 0,5 és 5 mikrométer közötti részecskék lejutnak a kisebb légutakba is és ott deponálódnak. A deponálódás mérétéke nagymértékben függ a belégzést követő légzés visszatartás időtartamától. A 0,5 mikrométernél kisebbek azonban nem deponálódnak, legnagyobb részüket kilélegezzük. Terápiás szempontból tehát a 0,5 és 5 mikrométer közötti részecskék hatékonyak.

Ezért fontos, hogy az inhalációs kezelést mindig szájon és nem orron át kell végezni. Az orr ugyanis az 1 mikrométernél nagyobb részecskék nagy részét megszűri, így a gyógyszer nem jut le megfelelő koncentrációban a tüdőbe.

A kezelést mindíg nyugodt körülmények között végezzük.

Egy-egy inhalációs ciklus három szakaszra bontható:

1. belégzés

Belégzés előtt fújja ki a lavegőt, majd szájon át mélyen (kb. 4 mp) lélegezze be a keletkező aerosolt.

2. benntartás

Tartsa vissza a lélegzetét (kb. 2 mp), hogy a belégzett folyadék a légutakben lecsapódhasson.

3. kifúvás

Fújja ki a belégzett levegőt.

Folytassa a kezelést ismét a belégzéssel.